Kedves látogató, immáron másfél évtizede szemérmetlenül használom a „honlap” és „hálóhely” kifejezéseket – okkal és joggal alapvetően más értelemben, mint az ország java –, és eddig elvártam, hogy tudd vagy kitaláld az itteni jelentésüket. Minden fontosabb volt e két szó használatának magyarázatánál, de most végre megindokolom, hogy mire és miért pont ezeket választottam…
Az internet a Földet behálózó információközvetítő rendszer (hálózatok hálózata). Eredetileg arra találták ki, hogy a digitális információk tárolása és feldolgozása, kezelése ne egy vagy néhány nagy kapacitású számítógépen történjen, hanem egymástól földrajzilag viszonylag távol elhelyezkedő, sok kisebben, hogy ne lehessen olyan könnyen megsemmisíteni – megbénítva az Amerikai Egyesült Államok hadászati rendszerét.
A szerkezete olyan, mint például a halászatban használt, ám jelentősen lestrapált és eleve szabálytalan alakzatú háló. Az egyes szálak az internet különböző csomópontjain, meghatározott földrajzi pontokon elhelyezkedő eszközöket (szervereket, számítógépeket, táblagépeket, mobiltelefonokat), illetve azok kezelőit kötik össze. Ebben a világméretű hálózatban közlekednek a digitális adatok. Az információ kezdetben kizárólag vezetékekben áramlott, ma már egyes pontok között vezeték nélküli kapcsolat is létezik. Gyakran világhálónak nevezik.
Amikor az internet használata Magyarországon is terjedni kezdett, felvetődött a kérdés, hogy az egyik legfontosabb eleme, az információszolgáltatók által közzétett – a tárhelyszolgáltatók szerverén tárolt – anyagok kötege milyen magyar elnevezést kapjon. Az 1990-es évek közepén a BME (folyamatszabályozással foglalkozó) szakembereinek egy lelkes csapata ezt a kihívást magára vállalta. Sajnos rosszul nyúltak a feladathoz, és talán figyelmetlenségből vagy elmélyült gondolkodás hiányában a „home page” kifejezés került a figyelmük középpontjába. A – rendszergazdák között rendezett közvélemény-kutatást és szavazást is magában foglaló – tanakodás során egymás után jöttek a javaslatok: például a címlap, ittlap, ottlap és honlap szavak. Ezt a hősi időszakot egyikük, Máray Tamás 1997 elején egy oldalon le is jegyezte az utókor számára.
Az agyalás után lerakták a nagy magyar online információs központ alapjait, melyről a terveik szerint elérhető lesz az internetre feltöltött összes, hazai információszolgáltató által közzétett anyag. Íme az utoljára, 2008 augusztusában módosított Hungarian Home Page, melyen ezek a bátor műegyetemisták – a tudatlanság felemelő állapotában – a honosítás tökéletlenségét angolra is lefordították – leplezetlenül büszkélkedve a baklövésükkel.
A fiúk figyelmen kívül hagyták az internet és az információszolgáltatók által közzétett anyagok összességének főbb szerkezetét, illetve az ahhoz igazodó eredeti elnevezéseket, és csak egyetlen dologra, méghozzá egy nem megfelelőre fókuszáltak. Ennek a tévedésnek az egész ország ma is issza a levét.
Az információszolgáltatók jellemzően – mindenféle kiegészítő állományokkal együtt – egynél több (böngésző segítségével megtekinthető) weboldalt tesznek közzé. Az internet létrehozói ezen anyagok együttes azonosítására a „web site” kifejezést vezették be (amit később „website”-ra egyszerűsítettek, és pongyola szövegben csak „site”-ként emlegetnek). Érdekes módon az internet magyarországi honosításának hőskorában ez a kifejezés egyszerűen szóba sem került!
Minden website weblapjai között az egyik oldal különösen kitüntetett szerepet játszik, melyet az internet alkotói „home page”-nek neveztek el (amit később összevontak egy szóba, így „homepage” lett, és kevésbé precíz megfogalmazással „page”-nek hívnak). Ez a weboldal nemcsak azért olyan különleges és fontos, mert egy website meglátogatásakor az összes közül ez töltődik le elsőként, hanem azért is, mert a látogató innen kiindulva a rajta lévő menü(k) segítségével a site bármelyik oldalára eljuthat (feltéve, hogy a webfejlesztő gondosan állította össze a menürendszert).
A műegyetem merész vállalkozói a website valamennyi weboldalának és egyéb állományainak teljes kötegét annak egyetlen, homepage nevű oldala nevével azonosították, ami jókora keveredést és bizonytalanságot okozott az agyakban!
A figyelmetlenségnek és amatőr hozzáállásnak köszönhetően szürke köd terítette be az informatika magyar világát.
Minthogy a „homepage” kifejezés magyar megfelelőjét (a honlap szót – tévesen) a „website” fordítására elsütötték, a mindenkori webfejlesztők leleményességére, kreativitására maradt ennek a központi weboldalnak az elnevezése. Így, egységes azonosítás híján, a legkülönfélébb – a látogatókat rendesen megkeverő – nevek születtek. Íme pár példa:
Cég, intézmény | A honlap neve |
---|---|
Facebook, DiMa | Kezdőlap |
K&H Bank | Nyitóoldal |
Napi.hu | Címoldal |
Országos Széchényi Könyvtár | Címlap |
OTSZonline | Nyitó oldal |
Parlament, Államkincstár | Főoldal |
Parlament, Flag Kft. | Nyitólap |
Különösen ravasz módon oldotta meg a feladatot a Parlament webfejlesztője, mert a honlap neve Nyitólap lett,
Költségvetési Tanács » Dokumentumok » Vélemények
oldalon például a Főoldal hivatkozásra
kattintva lehet a honlapra eljutni, ám, hogy az élet mégse legyen olyan
egyszerű, ugyanerre az oldalra egy Nyitólap hivatkozás
is került, de arra kattintva a látogató ugyanezt a Vélemények
oldalt tölti le újra.
A kezdeti lázas tevékenység helyett egy ideig nagyon figyelmesen kellett volna tájékozódni, szörfölgetni az interneten, és el kellett volna olvasni a kapcsolódó legfontosabb írásokat. Minthogy sose lehet előre megjósolni az egyes tevékenységek következményeit, lelkiismeretesen, körültekintően kellett volna ügyködni.
Először a világháló csomópontjain található website megértésével és honosításával kellett volna foglalkozni, és csak ezután kellett volna a homepage nevű, különösen fontos weboldal kérdését elővenni.
Az informatikai fogalmak magyar nevének meghatározására két út is kínálkozik. Az egyik a spekulatív-logikai következtetés, a másik a szótár használata (de bármelyik eljárás eredménye ellenőrizhető a másikkal).
Anélkül, hogy értesültünk volna a lelkes csapat hősies küzdelméről, a 2000-es évek közepén a munkahelyemen is felvetődött ez a kérdés. A főszerkesztővel és a rendszergazdával hármasban agyaltunk, és egy-két órán át tartó ötletelés után erre az eredményre jutottunk. Ennek megfelelően 2006 őszén, amikor ennek a hálóhelynek az elődjét útjára bocsátottam, azonnal ezt a két kifejezést használtam – az itt leírt értelemben.
A műegyetemisták felelőtlensége megmutatkozik a Wikipédia Weblap szócikkében is. A szerző szintén hosszadalmasan taglalja a múltat, de végül ugyanoda jut el, ahova mi a munkahelyemen (viszont a keresőrendszer a zavar miatt kényszerűségből ide irányítja a Honlap és Webhely címszavakat is). Az okfejtés azonban megtorpant a webhelynél, jóllehet onnan már csak egy apró lépés lett volna a – tisztán magyar – hálóhely kifejezéshez eljutni.
Május közepén véletlenül erre az oldalra vetődtem, és arra gondoltam, ellenőrzöm a bátor egyetemisták hivatkozott oldalait, melyek március elején még elérhetőek voltak. Kiderült, hogy azóta nem csak a weboldalakat, de a komplett hálóhelyet is törölték. Sajnálom… Vajon kinek állhatott útjában ez a történelmi emlék – mintegy másfél évtizedes porosodás után?