Good advertising does not just circulate information.
It penetrates the public mind with desires and belief.
—Leo Burnett
A QR-kód
Az információközlés (viszonylag) új, rendkívül egyszerű és hasznos eszköze.
Kedves Látogató! Egy igen fura ábrával találkozom immár nap
mint nap. Egy négyzet alakú pepita ákombákommal. Átfutott az agyamon, talán
ez egy sakktábla, de ahhoz túlságosan elchessett… Nem hagyott nyugton.
Körülnéztem a világban, és meglehetősen érdekes eredményre jutottam. Úgy
döntöttem, megosztom Veled az ismereteket, hátha még nem barátkoztál vele, és
az alábbiak alapján látsz benne fantáziát, esetleg megkönnyítheti az életed.
Mi a QR-kód?
A QR Code – Quick Response Code (gyors válasz kód) pontmátrix,
amelynek pontjai információt hordoznak. Többnyire valamilyen címkére kerül, amit
egy gép optikai úton leolvas, majd dekódol. Sokan kétdimenziós vonalkódnak hívják
(sőt, például a BKV-nál egyszerűen csak
vonalkód), ami fából vaskarika, hiszen
a vonalkód egymás melletti vonalak halmaza (ezért egydimenziós). Használva
a képszerkesztésben megismert fogalmat – a QR-kódot leginkább
raszterkódnak, esetleg a műveletet kevésbé ismerők számára
pontkódnak vagy talán (a matekban jártasabbak kedvéért)
mátrixkódnak nevezném. Óriási előnye, hogy nagymértékben
felgyorsítja a kommunikációt (innen az elnevezése).
Mit tartalmaz?
Ahogy a definíció alapján azonnal sejthető, a pontkód a vonalkód kiterjesztett
változata. Alkalmazására képzeljük el a következő esetet: Az IKEA-ban szeretnénk
listát kapni a Fjönster gardróbszekrény valamennyi műanyag részeleméről.
Ma, amikor az áruház a termékeit még vonalkóddal azonosítja, a vonalkód-leolvasóval
gépbe viszik a bútor kódját, és a gépen futó program a kód alapján lekéri az
információt a központi szerver adatbázisából. Hogyan történne ez raszterkóddal?
Minthogy a mátrixkód nem csak egy számsort, hanem komplett szövegeket is tartalmazhat,
akár az is megeshet, hogy a gardróbszekrény pontkódja hordozza a kívánt információt.
Ebben az esetben a művelet tehát: a raszterkód-leolvasóval gépbe viszik a címke
tartalmát, és a gép egy listában azonnal felsorolja az összes alkatrészt. Elmaradhat
a központi szerverrel való kommunikáció. Olyannyira, hogy a központi szerverre fel
sem kell vinni ezeket az adatokat, ezért, ha változna a készlet, módosítani sem
kell. A megoldás járulékos előnye, hogy az információ nemcsak az IKEA áruházlánc
munkatársai számára, hanem bárki számára azonnal hozzáférhető.
Egyből felvetődik a kérdés, hogy e kiteljesedés révén
mi a kapacitása egy raszterkódnak. Nos,
a válasz jól hangzik: maximum 7089 szám vagy 4296 alfanumerikus karakter. Ez
már mennyiség, nemde? (Csak emlékeztetőül: a hagyományos vonalkód legfeljebb
20 karaktert tartalmazhat!) Vajon mikor kerül sor a harmadik dimenziót
is magában foglaló hologramos kockakódra? Hmm… ehhez fogható,
a jövőbe tekintő kérdés már
másnak is eszébe jutott…
Manapság raszterkódba ágyazható – egyebek mellett – URL (internetcím),
e-mail, SMS, szöveg, telefonszám, kapcsolatadatok, hangüzenet, GPS-koordináták,
kedvenc (bookmark), naptár–esemény, WIFI-bejelentkező.
Hogyan néz ki a QR-kód?
Ha az alábbi ábrára esik a tekinteted, rögtön beugrik, miről szól ez az oldal.
A http://www.tuna.hu internetcím például ilyen:
Szabványos a szerkezete: különböző zónák alkotják; van például olyan, amelyik
a verzió- és van, amelyik a formátuminformációt tartalmazza. Könnyen felfedezhető
a három sarkában lévő pozicionáló, valamint a tájoló négyzet – ami, hogy jól
felismerhető legyen, az alsó színezett ábrán piros színű, és kék az úgynevezett
csendes zóna. Egyébként a raszterek színe a fehér mezőben tetszőlegesen választható,
de a kód egészében általában azonos színű (leggyakrabban fekete). A felhasználástól
függően különböző méretű lehet (ez éppen 120 × 120 pixel). A pozicionálók
és a tájoló négyzet biztosítják a kép visszafejthetőségét még akkor is, ha elforgatva
történik a szkennelés.
A fenti példa bizony blőd dolog egy hálóhelyen, itt is csak szemléltetés a célja.
Mintha, miután felcsengetsz egy kaputelefonon, a kijelzőjén megjelenik a kód, amit
be kell ütni, hogy felcsengethess. Ilyen persze, nem létezik. Weboldalra sem igazán
ésszerű feltenni a saját szájtjának honlapjára mutató raszterkódot…
Mire való?
Azt hogy mi mindenre használható, hol mindenütt lehet elsütni, természetesen még nem lehet
tudni. Ez a jövő zenéje. A funkcióját megszabja a kiválasztott tartalomtípus. Ebben
a tekintetben kézenfekvő például a reklámértéke. Erre használják a legtöbben. Van azonban
ezen túlmutató lehetőség. Sokan megtalálják azt a területet, ahol megkönnyíthetők,
kiegészíthetők az eddig ismert technikák, eszközök. A raszterkód megjelenése kaput nyit
abszolút új megoldások előtt. Ilyen például termékek, szolgáltatások
vásárlása. És, ami nekem óriási meglepetést
jelentett, a papíralapú kiadványok ezentúl
megszólalhatnak (pótolva
eddigi legfőbb hiányosságukat), meg hogy egy kiállítás tárgya mellett elhelyezett
mátrxkód révén az alkotásról videó-, audió-, (tér)képes vagy írott
információkat kaphatunk – eklatáns példájaként
annak, ami igazán a mátrixkód küldetése, azaz az offline és az online közötti
árok áthidalása, az egyirányú kommunikáció interaktívvá tétele. Jellemzője:
bár léteznek kerülőutak, de zömmel okostelefonra és táblagépre épül. (A továbbiakban
mindkettőt értem, amikor telefon kerül szóba.)
Hogy mi lehet a hordozója, hova lehet elhelyezni? Ennek csak a képzelet szab határt:
az lehet kirakat, kerítés, naptár, agenda, repi ajándék, névjegy, plakát, táska,
újság, faliújság, ajtó, kapu, autó, árucikk stb. stb., azaz papírra, műanyagra,
porcelánra, fára, falra, üvegre, fémre, sőt, akár szövetre is lehet nyomatni vagy
saját anyagából létrehozni. (Kihagytam volna
valamit? Mintha hiányozna a tűz és a víz…)
Íme néhány figyelemre méltó példa:
és egy pár szépség:
Semmi kétség, az emberi leleményesség határtalan.
Hogyan készíthető a QR-kód?
A raszterkód készítése rém egyszerű. Az egyik felület az internet. Rengeteg webszájt
kínálja a jobbnál jobb ingyenes űrlapját. Van olyan weboldal, amelyik csak URL-t
kezel, de van olyan is, amelyiken öt- vagy akár tízféle tartalomtípus közül
választhatsz. Az egyik ilyen például a QR Code Generator. Kitöltöd
az egyik űrlapját, rákattintasz a Generate
gombra, és már kész is. Megjelenik a pontkód, amit elmenthetsz vagy elküldhetsz
egy ismerősödnek. Javasolom, bizalmas információt ne adj ki ezeken az oldalakon, mert
tárolhatják, és publikussá tehetik a tartalmát. A fenti raszterkód például elérhető
a http://qr.ai/q0o94 rövidített címen is. És itt egy SMS
példaként, amit az ajánlott oldalon készítettem. A megbízható szkennelhetőség kedvéért
a mérete 200 × 200 pixel, viszont kékek a raszterpontjai. Ha elsőként
elmondod a tartalmát, Sport csoki a jutalmad! (Segítségül olvasd el
a következő fejezetet.)
A telhetetlen emberek mindezzel nem elégedtek meg. A pontkódba akár képet is
ágyazhatsz, sőt, olyat is, ami mozog! Jómagam a holland
Animated QR Code Generatort használtam
erre. Naná, hogy ez is ingyenes. Így néz ki az eredménye:
A másik lehetőség az okostelefon. Ha azon szerencsések közé tartozol, akik
szert tehettek ilyen telefonra (bevallom, én potom 1000 forintért vettem
a témobilnál), nyert ügyed van! Ingyen letölthetsz és telepíthetsz
a telefonodra mátrixkódot kezelő alkalmazást. Csak arra ügyelj, hogy
a program kompatibilis legyen a mobilodra telepített
operációs rendszerrel.
Természetesen mindegyikre van ingyen
letölthető program,
bármilyen is az: Android, bada, Blackberry OS, iOS, Symbian stb.
Jómagam, az általam igen nagyra becsült
Google™ miatt
a QR Droid mellett döntöttem.
Mert hát, ezt is a Google ajánlja hosszú, ezret is meghaladó
listájában.
Ha több szálon is kötődsz a Google-hoz, például, ha Gmail a leveleződ,
és azt a telefonodon is kezeled, még arról is értesít a weboldalon, hogy
a program illeszkedik-e a készülékedhez:
(Tényleg
a T-Mobile-nál vettem a Samsung GT-S5570 típusú mobilt.)
Az alkalmazást elindítva minden valószínűség szerint találsz olyan opciót,
amivel raszterkódot generálhatsz (keresd a Create parancsot)… Ezt azért, érdemes letöltés
előtt ellenőrizni.
Mondhatnám, hogy volna még egy mód: telepíthetsz a számítógépre olyan programot,
amely képes raszterkódot generálni, bár véleményem szerint nem feltétlenül kell
megvenni egy tehenet, ha csak egy pohár tejet akarsz inni. Ha kizárólag
mátrixkódkészítés a célod, bőségesen elegendő az előző két módszer egyike.
Hogyan olvasható?
Kell hozzá egy szkenner, amivel beolvasható az ábra, és egy szoftver, ami dekódolja.
Igen kézre eső eszköz erre az okostelefon. Minthogy fényképezni eleve lehet vele,
csak le kell tölteni és telepíteni kell rá a megfelelő, ingyenes programot, mint
amilyen az előző fejezetben szerepel – ha éppen nincs a mobilodban gyárilag.
Ha egyszer már fut a program a telefonodon, nem kell egyebet tenned, mint kiválasztani
a Scan parancsot és a mátrixkód fölé
közelíteni a mobilodat – mintha csak fotóznál. Exponálni sem kell, a készülék
mindent elvégez (ha kell, még arra is figyelmeztet, ha túl közel tetted az ábrához,
vagy túlságosan eltávolítottad tőle), pittyeg egyet, ha kész van, és dekódolja
a raszterkód tartalmát. Miután a visszafejtett információ bekerült a történetlistába,
eldöntheted, hogyan folytatódjon. Törölheted, a képet megoszthatod ismerőseiddel, vagy
akár szerkesztheted is a szöveget. Ezentúl, ha az információ például egy URL volt, már
nem kell többé bepötyögnöd, elég, ha csak megérinted a kijelzőn a megfelelő listaelemet
– azonnal betöltődik a megadott weboldal (ha a távrecsegődhöz internet-előfizetés is
tartozik).
Egy másik eszköz maga a számítógép, csak
a dekódoló szoftveren kívül egy webkamera kell hozzá.
Ez nem feltétlenül helyettesíti, adott esetben ki is egészítheti a mobiltelefont. Például
előfordulhat, hogy a visszafejtett URL egy videóhoz irányít, ami – a telefon kicsi
kijelzője miatt – a számítógépen élvezhetőbb. E megoldás hátránya, hogy a működtetéséhez
többnyire valamilyen kiegészítő szoftvert is le kell tölteni. Talán ez az
alkalmazás minden kiegészítő nélkül is működik
(nem esküszöm meg; nem próbáltam ki).
A harmadik lehetőség lehet az online dekódoló használata. Ehhez fel kell tölteni
(vagy csak az oldalra kell húzni) a raszterkódot. Az alkalmazás visszafejti, majd az oldalon
megjeleníti a mátrixkód tartalmát. Persze, ebből sem csak ez az egy van, a tengernyi közül
itt egy másik is.
Ez a raszterkód speciális alkalmazásainak egyike. Tárgya fantasztikus:
a visszajátszható hangüzenet.
Külön fejezetet szenteltem a QR-hang körbejárására, mert ez idő tájt
a "QR Voice" site:.hu keresőkifejezésre – az esetleges
hirdetéseket leszámítva – mindössze 8 találatot ad a Google. (A kifejezéssel
azt írjuk elő, hogy valamennyi talált oldalon a qr és
a voice egymás mellett, ilyen sorrendben jöjjenek, és a weblapot
magában foglaló szájt legfelső szintű domainje .hu legyen.)
A találatok közül három azonos, meglepő módon törölt oldalra mutat – és már csak
a Google tárolt anyagai között
található meg egy darabig; kettő angol nyelvű; egy pedig egy 30 másodperces
videó. (Akár a mondókában: „Ez
elment vadászni, ez meglőtte…”) A maradék,
az
egyetlen használható találat a HVG, éppen egy évvel ezelőtt megjelent
tudósítása, amely
arról árulkodik, hogy a cikk szerzője csak a sötétben tapogatózott, és bizony
– megtévesztve olvasóközönségét –, bakot lőtt. Talán nem próbálta
ki mindazt, amit leírt. Ezek miatt elmondom, hogy mire számíts. Jobb, ha nem
ér meglepetés.
Hiába sorolta ezt a varázslatot
első legnek 2011. november
11-én az ExaByzness, szomorú tény, hogy manapság méltatlanul kevés
weboldalon található más országok hálóhelyein is. Íme néhány (2013.
január vége felé):
Szomszédaink
Ausztria
6
Horvátország
0
Románia
2
Szerbia
0
Szlovákia
1
Szlovénia
470
Ukrajna
3
Európa
Belgium
875
Egyesült Királyság
785
Franciaország
111
Hollandia
210
Németország
190
Olaszország
261
Oroszország
140
Ázsia
India
37
Indonézia
3
Japán
153
Kína
8
Korea (Dél + Észak)
2
Malajzia
2
Thaiföld
2
Amerika
Argentína
149
Brazília*
241
Chile
2
Egyesült Államok
139
Kanada
208
Kolumbia
23
Peru
4
*A QR Voice gazdájának hazája.
Megnézheted, hogy most éppen hogy
állunk. Az egyes országok legfelső szintű domainjének kódját
itt
találod.
Ellátogatva a QR Voice oldalra, egy egyszerű űrlapot találsz. Fölül látható
a szövegrovat, amibe az üzenet tartalma kell kerüljön (a leütések száma nem
haladhatja meg a 100-at). Ez kétféleképpen történhet: vagy magad írod be
a rovatba, vagy a mikrofon ikonra kattintás után rámondod. Utóbbi esetben
a program maga tölti ki a rovatot, tehát
a hangot írásra váltja! (Bármelyiket is választod,
érdemes a rovat alatti nyelvet magyarra állítani, hogy a webalkalmazás helyesen
kezelje a szövegedet.) Miután az üzenet a rovatba került, a tőle jobbra eső kis
raszterkód-gombra kattintva megtörténik a varázslat: az alkalmazás létrehozza
a kódot. A kép méretét tetszés szerint beállíthatod a csúszka segítségével.
A mátrixkódot elmentheted vagy beszkennelheted, illetve lemásolhatod a kód felett
megjelenő internetcímet. (Tipp: Hogy megkönnyítsd a dolgod, a felhasználói felület
nyelvét állítsd magyarra. Ezt
nem is olyan régóta már megteheted az oldal alján.
A nyelvi beállításaid egy későbbi látogatásra megmaradnak.)
Ezután jöhet az üzenet visszahallgatása. Ha Apple-kütyüd van, könnyű a helyzeted.
A kódot a megszokott módon beszkennelve, a készüléked zokszó nélkül, készségesen
visszajátssza az üzenetet, mert a QuickTime mindent elvégez. Más a helyzet,
ha a telefonon például Android operációs rendszer fut, és a kódolvasó nincs
rajta gyárilag összehangolva az mp3-lejátszóval. Ilyenkor a mobil egy-két
másodpercre némán lemerevedik (amíg „lejátssza” az üzenetet), majd úgy folytatja
a műveleteket, mintha minden a lehető legnagyobb rendben történt volna. Ezt
tapasztaltam én is, ezért segítséget kértem a QR-hang
üzemeltetőjétől. Azt mondta: „Jóllehet sokan panaszkodnak, de ő már hallott
olyan felhasználóról, akinek működött Androidon is. Kizárólag a mobil
konfigurációján múlik.” Egyébként az útmutatása szerint a következő egyszerű
módon hallgatható vissza a hangüzenet. Lemásolod a generált raszterkód
feletti, esetemben a http://my.qrvoice.net/XsTu0f
címet, és letöltöd egy üres böngészőoldalra. Azon is megjelenik a létrehozott
pontkód:
Az URL beíró sora azonban átirányítás révén új tartalmat kap:
nekemhttp://chart.apis.google.com/chart?cht=qr&choe=UTF-8&chs=200x200&chl=http://my.qrvoice.net/XsTu0d
A cím – itt pirossal kiemelt – végét egy új, üres böngészőoldalon
használva visszahallgatható az üzenet. Letöltöttem a furfangos módon létrehozott
mp3-as állományt, ezért máris meghallgatható a három
másodperces üzenet:
Voilà!
A vájt fülűek szerint ez nem az én hangom…
Mióta létezik a QR-kód?
Itt a magyarázat az oldal tetején, az alcímben lévő, zárójeles „viszonylag” szóra.
A raszterkódot ugyanis a japán Denso Wave-nél (a Toyota
egyik leányvállalatánál) vontatójárművek gyártásához találták ki 1994-ben, tehát jövőre
lesz éppen 20 éve!
Hazánkba bizony, meglehetős késéssel érkezett meg. Például 2011 októberének közepén jelentette
be az egyik pincészet, hogy „Magyarországon az
elsők között kezdte el borcímkéken használni információközlés céljára az egyre elterjedtebb
QR-kódokat.” Külön dicséret illeti, hogy ilyen „hamar” felismerte a kor vívmányát, tudniillik
a tékonszern két, a pályán legilletékesebbnek tekinthető vállalatának – a téhómnak és
a témobilnak – csupán a 2011. novemberi számláján szerepel első ízben (csendesen, minden
hírverést nélkülözve). Mondjuk, a hangzatos nevű napi Közlöny erről szóló
beszámolóját mindössze két és fél hónapja tette közzé.
A definícióban említett BKV-közlemény kapcsán tartott sajtótájékoztatóra reagáló első
indexes cikk dátuma 2010. december
10. Ebből, illetve az arra történt
visszautalásból kiderül, hogy
a BKV élen járt kicsi hazánkban: az informatikai szolgáltatások nyújtására kiírt pályázata ügyében
(aminek része volt a raszterkód bevezetése is) már 2008 végén döntést hozott.
Ez ugyan nem tartozik szorosan ide, ám megjegyezném:
Érthetetlen a BKV
rongyrázása. Vajon miért
kellett a gazdasági világválság kirobbanásakor harminchárom milliárd forintot
elvernie, amikor a feneke is kilátszik a nadrágjából?
Másfelől viszont pártolom a BKV-t. Véleményem szerint az állam jókorát hibázott, amikor
önfenntartó (profitorientált) státuszba taszította a főváros tömegközlekedését, hiszen
annak feladata a gazdaság vérkeringésének biztosítása: hogy mindenkit eljuttasson
a munkahelyére – értéket teremteni. (Gondolom, a szűkösség miatt képzett észveszejtő
jegyárak is közrejátszanak abban, hogy a magyar nép ennyire immobilis.)
Vannak, akik már egy éve jósolták a QR-kód hanyatlását.
Fogalmam sincs, mire alapozzák. Szerintem elhamarkodott fanyalgás. Emlékszel, hány éve kezdtek
riogatni azzal, hogy közel az internet vége?
Frissítés
2019 őszén vásárolni voltunk az IKEA-ban, és fizetéskor ijedten tapasztaltuk, hogy
elveszett az IKEA Family-kártyánk – pedig jelentős kedvezmény kínálkozott. Kérdeztük
a pénztárosnőt, hogy ilyenkor mi a teendő. „Nem probléma,” – mondta kedvesen –
„menjenek vissza az Információs pulthoz, ahol nyomtathatnak maguknak újat.” Nosza,
vissza is siettem a 10-15 méterre lévő pulthoz, és egy kis segítséggel ezt készítettem
magamnak:
Szokás szerint az önkiszolgáló pénztárhoz igyekeztem, mert szeretem fizetés
előtt még utoljára ellenőrizni a vásárfiát, amit ott nem kísér a sorban állók
türelmetlen tekintete. Egymás után beszkenneltem mindegyik termék vonalkódját és
közben félszemmel az árakat is figyeltem. A végén megjelenő kérdésre – ahogy
mindig – meg akartam mutatni a rendszernek a kedvezményre feljogosító, új
kártyám: megpróbáltam lehúzni a függőleges kis műanyag vályúban. (Ez a művelet
mindig zavarba ejt, mert sohasem tudom, hogy a kártya behelyezésének négy
lehetősége közül melyik a helyes.) Bajba kerültem, mert a lehúzás sehogy sem
sikerült. Kétségek között az önkiszolgáló pénztáraknál ügyelő hölgyhöz fordultam
segítségért. Figyelj, kedves látogató, most jön a slusszpoén! Azt mondta, hogy
szkenneljem be a kártyán lévő QR-kódot a vonalkód-leolvasóval.
Nem akartam hinni a fülemnek… És egyből sikerült! A gép elfogadta. Ezek szerint
az IKEA telepítette a rendszerébe a QR-kód feldolgozására alkalmas szoftvert.
Hiába, a fejlődés megállíthatatlan!
Kedves Látogató! Nem törekedtem a teljességre. Azt írtam le, amit
igazán érdekesnek tartottam a QR-kód megismeréséhez, de minthogy 2013 januárja óta
sok víz lefolyt a Dunán, tény, hogy jó pár weblapot töröltek, melyekre erről az
oldalról hivatkozás mutat. Számomra a legsúlyosabb veszteséget a QR Voice komplett
eltűnése jelentette. (Az érdekessége mellett azért is sajnálom annyira, mert annak
idején felvettem a kapcsolatot a brazil fejlesztőjével, hogy
lokalizálhassam
a felhasználói felületét.) Na, most már mindegy, valószínűleg van másik, esetleg
jobb vagy egyszerűbb helyette. Rád bízom a felkutatását. Ezen túlmenően temérdek sok
tudnivalót találsz az interneten.
Örömmel venném, ha az itt leírtakról vagy általában a raszterkódról elmondanád a véleményed. A kérdésedre is szívesen
válaszolok, ha tudok…
Készült:
Utolsó módosítás:
Sütikezelés:
Korszerűsítés*:
2013. 01. 10.
2013. 01. 26.
2019. 03. 16.
*Adatvédelmi fejlesztés miatt végrehajtott kisebb kiigazítások.