Kedves látogató, van egy örömhírem. Lassan megvalósul ifjúkori álmom: kezd mindennapossá válni az informatikai eszközök széleskörű használata. Ma már nagyon sokan vesznek kezükbe okostelefont, tábla- és/vagy számítógépet stb.-t, hogy lejegyezzék, társaikkal közöljék a gondolataikat. Hogy is mondják? Minden jóban van valami rossz? Ugyanis az örömteli fejlemény kedvezőtlen következménye, hogy a kijelzőkön megjelenő „nyomtatott” betűk harsogják az emberek helyesírási ismereteinek hiányosságait. Különösen lélekölő a közösségi médiában, a betűvetés terén tapasztalható féktelen garázdálkodás. Az eredményül kapott szöveg esetenként nemcsak szánalmas, de félreérthető is.

A kötőjel egy olyan írásjel, aminek a használatával rengetegen bajban vannak. Nemcsak az egyszerű emberek nem tudják helyesen alkalmazni, de sok, hivatásszerűen szöveggel dolgozó sem. Bosszantó, hogy a médiában tevékenykedők (reklámfilm- és plakátkészítők, nyomdászok, újságírók stb.) is rengeteg hibát vétenek, pedig – az információközlésen túl – kötelességük volna a helyes írás terjesztése is. Bizonyára a képzésük is sok kívánnivalót hagy maga után: talán kapkodó és felületes, ám tény, hogy manapság nincs elegendő idő, pénz és ember (pláne, szakember) a szövegek kezelésére, ellenőrzésére. Terjed az igénytelenség… Remélhetőleg ezt egyre többen felismerik, és tenni akarnak ellene. Az ő igyekezetüket támogatja ez az oldal.

• Ragok és szókapcsolatok
  Kötőjelet használunk különböző ragok, toldalékok, például: 5-én, New York-i, „valami”-nek, 100%-kal, Bp.-re és néhány különleges szóösszetétel esetén, például: kisebb-nagyobb, már-már. Alkalmazásakor gyakran tapasztalható bizonytalanság. Az emberek, helytelenül, hol a kötőjel elé, hol mögé vagy akár mindkét helyre szóközt tesznek.
• Összetett szavak
  A kiskötőjelet rövidítésként használhatjuk, ha egy-egy szó megismétlődne az egymás mellett lévő, összetett szavakban: helyettesíti a szó újabb előfordulását. Fontos hozadéka, hogy segítségével elkerülhető a szóismétlés. Íme két példa:

  Eredeti szöveg	Helyettesítő kötőjellel	Megjegyzés
  gázvezeték és gázkészülék	gázvezeték és -készülék	A szó elején a „gáz” szót helyettesíti.
  gázszerelő és vízszerelő	gázszerelő és víz-	A szó végén a „szerelő” szót helyettesíti.
  	gáz- és vízszerelő

  A karakter rengeteg hibás használata látható szórólapon, újságban, interneten, utcán, tévében stb.-ben. Az emberek még a kötőjel szabad végén lévő szóközről is hajlamosak megfeledkezni. A legdurvább az volt, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) székhelye falán megpillantottam a cégtáblájukat. A 2011 legelején alapított közintézmény (amely Magyarország központi költségvetésének fedezetét biztosítja) a megszületése óta hibás felirattal hirdeti, hogy dilettáns dolgozókat is foglalkoztat:

  

  A NAV réztáblái
  (a bal és a jobb oldali kép forrása)

  A réztáblák szövege kifejtve így néz ki: Nemzeti Adóhivatalés Vámhivatal. Vajon e kettő mellett még hány hibás táblát gyártattak le?

• Többszörösen összetett szavak
  Például: helyesírás-ellenőrzés, önbizalom-erősítő

  Kiskötőjelet kell elhelyezni az utolsó vagy a fő összetétel határán, ha az összetett szó több, mint 6 szótagból ÉS legalább 3 szóból áll. Ez az úgynevezett szótagszámlálás szabálya vagy 6 : 3-as szabály (lásd a Wikipédián, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet által közzétett A magyar helyesírás szabályai, 12. kiadásában). Így egy szó már igen sok szótagból és szóból is állhat (bár a túlzottan hosszú szavakat érdemes úgynevezett szerkezetes megoldással összetevőire bontani, hogy a szöveg értelmesebb legyen). Íme egy igazán hosszú:
  elektromosáramfogyasztásmérőóraleolvasó-tanfolyam… Ezt még az MTA Nyelvtudományi Intézet által üzemeltetett helyesírás-ellenőrző is helyesnek találja.

• Az -e kérdőszó
  Például: láttad-e?
  Ugyan sokan nem tudják, hogy az igényesebbek a kérdőszót az állítmány mögé helyezik, de ennél sokkal durvább az a hiba, amikor szóközt tesznek a kötőjel helyére.
• Egyes idegen szavak ragjai
  Például: bordeaux-i, Glasgow-ba, Google-lal

  Kiskötőjel köti össze az idegen nyelvek némán végződő szavait (amelyek utolsó szótagját vagy betűjét nem ejtjük), illetve bonyolultabb betűcsoportra végződő kifejezéseit a mögéjük biggyesztett raggal/toldalékkal.

• Géptípus-azonosító
  Például: MiG–21
• Szám- és dátumtartomány
  Például: október 17–25.
• Népek (nyelvek, szakok) kapcsolata
  Például: angol–magyar szótár, matematika–fizika tanár
• Összekapcsolt tulajdonnevek
  Például: Szörényi–Bródy szerzőpár, Vasas–MTK mérkőzés
• Mondatrész elkülönítése
  A gondolatjelet – ha csak lehet – nem törhető szóközzel (Unicode: U+00A0, HTML:  ) illik kapcsolni a közrefogott szöveghez. Manapság ezt a karaktert is ritkán írják helyesen: az emberek hajlamosak elhagyni egyik-másik közrefogó szóközt vagy akár mindkettőt, sőt, az írásjelet sokan kiskötőjellel helyettesítik.
  Az úgynevezett en (–) az n betű szélességével megegyező kötőjel (nyomdászatban: „félkvirtes”), az em (—) pedig az m betű szélességével egyezik meg (nyomdászatban: „egészkvirtes”; Unicode: U+2014; HTML: —). Ez utóbbit használják például angol (régebben és ritkán magyar) nyelvű szövegekben. (Az angol helyesírás szabályai szerint nincs szóköz se előtte, se utána.)
• Mínuszjel
  A nagykötőjel a kivonás jele és a negatív szám előjele a matematikában, például: 12 – 4 = 8 és –5. A műveleti jelet két szóköz fogja közre (ahogy valamennyi kétoperandusú műveleti jelet). A mínuszjellel rengetegen ugyanolyan mostohán bánnak, mint a gondolatjellel.
  A nagykötőjel mínuszként való használatát ugyan még a szigorúbb tipográfiai szabályok is megengedik, de valójában létezik erre egy külön karakter: a tényleges matematikai mínusz (jele: −; Unicode: U+2212; HTML: −). A nagykötőjelre csak külsőleg hasonlító karakter nagy előnye, hogy nem törhető, azaz, negatív előjelként a sor végén sem válik el a hozzátartozó számtól.

Kedves látogató, ez a weblap ízelítőt ad a helyesírás egyik részterületéből, és csak a fontosabbnak, érdekesebbeknek vélt, gyakrabban előforduló eseteket tartalmazza. Elképzelhető, hogy már ismerteket is látsz köztük, viszont nem találod azt, amire éppen kíváncsi lennél. Ha minderről többet szeretnél megtudni, látogass el az alábbi weboldalakra.

• Wikipédia

  • Kötőjel
    
  • Nagykötőjel
  • Tipográfia
• MTA Nyelvtudományi Intézet

  • A magyar helyesírás szabályai, 12. kiadás
  • Minden a kötőjelről a helyesírás.mta.hu hálóhelyen – a Google-lal kigyűjtve.
• tuna.hu

  • Unicode karakterkészlet